Itthon vagyok táppénzen tegnap óta. Kissé mozgásképtelen lettem, de nem erről akartam most...
Vt felhívott, hogy mi a fene van velem, se tegnap, se ma nem látott az irodában. Elvihogtunk fél órát, a bajomon is meg csak úgy, általában is. Nem kérdeztem, meg, hogy hiányzom-e, mert ugye mi nem érzelmeskedünk. Meg különben is, ha nem hiányoznék, nem hívott volna fel, nemigaz?
Kérdezte, hogy mi van a kielégítetlen nőkkel, írjuk-e. Nem írtam- mondtam- mert nem volt ihletem. Mert nem volt mit.
Na jó, ez nem igaz. Mert azt elmesélhettem volna pl, hogy a múlt héten valamelyik nap munka után vt kocsijában csókolóztunk egy parkolóban. És olyan nagyon jó volt, mert finom, puha szája van. És olyan marha zavarban voltam, mint kamaszlány koromban. Persze ki is nevetett miatta. Nekem meg majd' kiugrott a szívem, és feldagadt a szám, és reszketett a lábam, mikor kiszálltam az autóból.
Azt mondta, hogy készíti elő a talajt otthon, mondogatja a feleségének, hogy szülinapja lesz az egyik haverjának. Így el tud jönni egy egész éjszakára. Persze nehéz, mert ő is lusta dög (mint én) és évek óta nem mozdult ki otthonról. Mármint bulizni, meg haverokkal kocsmázni, szórakozni.
Előbb- utóbb csak összejön...
Már csak valami helyet kell keresni, ahol nyélbeütjük a randit. Vagy elröhögjük az egészet.
És még írhatnék arról is, hogy mi van itthon.
Annyira tökéletes a házasságom, hogy az már szinte mese. Persze a szexen kívül. Néha azt kívánom, hogy bárcsak aszexuális lennék, mert akkor nem lenne nálam boldogabb ember a földön.
Jó vele beszélgetni, jó megölelni, jó vihogni a piszkálódásain, jó látni a büszkeségét, amikor megdícsérem őt a barkácsolásai miatt. Ránézek, és melegség tölti el a szivemet. Jó vele élni.
És még írhatnék mm-ről is, de arra még most sem vagyok hajlandó. Mert akkor biztos elkezdene hiányozni, és megint harapdálhatnám a párnám csücskét, miközben magamat átkozom a hülyeségem miatt.
Szóval majd később. Talán...
És inkább Egyiknek kéne írnia. Most alakul át a szíve pillangóvá. Nagyon szép lesz :)
